2014. december 14.

Karácsonyi szertartásaink

Ádvent és a Krisztus diadala (Hans Memling németalföldi festő, 1480 körül).
A kép érdekessége, hogy az eljöveteltől a kereszthalálig Jézus életének
huszonöt epizódját ábrázolja
egyszerre

A karácsonyi idő (tempus nativitatis) ünnepi szertartásait idén a következők szerint tartjuk meg:
  • 2014. december 24-én, szerdán 21.30 órakor: karácsonyi ünnepélyes mise (missa prima in gallicantu) — figyelem!a szokásosnál korábban, a Váci utcai Szent Mihály-templomban (Angolkisasszonyok); a misét követően Mezei János vezetésével a templomban a hívek egynokturnusos karácsonyi virrasztó zsolozsmát énekelnek a népzsolozsmás anyagból. Ez utóbbin is szeretettel látnak minden érdeklődőt;
  • 2014. december 25-én, csütörtökön 12 órakor: énekelt karácsonyi nappali mise (missa tertia in die) a Váci utcai Szent Mihály-templomban;
  • 2014. december 26-án, pénteken 12 órakor: énekelt mise Szent István diákonus protomártír ünnepéről a Váci utcai Szent Mihály-templomban; 
  • 2014. december 27-én, szombaton 14 órakor: pótkarácsonyi matutínum a Keleti Károly utcai Krisztus Király-templomban (a matutínum anyagát lásd itt);
  • 2014. december 28-án, vasárnap 12 órakor: énekelt mise az aprószentekről a Váci utcai Szent Mihály-templomban (ekkor végezzük el a János-napi borszentelés szertartását is); ez alkalommal hallhatjuk majd Francisco Guerrero spanyol reneszánsz komponista karácsonyi miséjét (Puer qui natus) az Istvánffy Kamarakórus előadásában (vezényel: Muntag Lőrinc). 
  • 2015. január 1-jén, csütörtökön 12 órakor: énekelt mise karácsony nyolcadáról a Váci utcai Szent Mihály-templomban.
Ádvent harmadik vasárnapjának hetében van a téli évnegyedes böjt avagy kántorböjt (ieiunium quattuor temporum), a hagyományos böjti fegyelem szerint szerdán és szombaton enyhített böjtöt, pénteken szigorú böjtöt tartunk ilyenkor.

2014. december 6.

Immaculata Conceptio

A szeplőtelen fogantatás (Francisco de Zurbarán, 17. sz. első fele)
2014. december 8-án, hétfőn, a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén szentmisét tartunk a Szervita téri Szent Anna-templomban, a hétköznapi miséken szokásos 19 órai kezdettel.
     A polifón misék sorozatában ez alkalommal Orlandus Lassus Missa super Confundantur superbi című miséjét hallhatjuk majd az Istvánffy Kamarakórus előadásában (vezényel: Muntag Lőrinc).

2014. november 23.

Híreink az új egyházi év kezdetén

„Hozzád emelem, Uram, az én lelkemet” — kottás introitus
ádvent 1. vasárnapjáról az ún. Bakócz-graduáléban (fol. 1.)

Ádventi matutínum 
Az ádventi időszakot 2014. november 29-én, szombaton, az első vasárnap előestéjén az esztergomi hagyomány szerinti virrasztó zsolozsmával (matutínum és laudes) kezdjük meg, 20 óra 30 perckor a Váci utcai Szent Mihály-templomban, zsolozsmáink rendes helyszínén.

Ádventi lelkinap a hegyi beszédről
2014. december 6-án, szombaton Kovács Ervin Gellért premontrei atya ádventi lelkinapot tart a pesti ferenceseknél (Budapest V., Ferenciek tere). A lelkinap 9 órakor kezdődik szentmisével a templomban, majd elmélkedések következnek a Szent Ferenc teremben, a templomtól jobbra lévő rendház közösségi termében. A minden érdeklődő előtt nyitott program kora délután (13 óra körül) fejeződik be.

2014. november 9.

Egyháznapi matutínum

A középkori Esztergom a Szent Adalbert-székesegyházzal
(rekonstrukció, Ferenc Tamás grafikája)
     2014. november 15-én, szombaton este 20 óra 30 perces kezdettel ünnepélyes virrasztó zsolozsmát imádkozunk a Váci utcai Szent Mihály-templomban (Angolkisasszonyok) a török harcokban elpusztult esztergomi katedrális fölszentelésének emlékére, amelyet a magyar egyház hagyományosan a Szent Márton napját követő vasárnap ünnepel. A zsolozsma anyaga megtekinthető és letölthető a Gloria.tv megfelelő oldaláról, de nyomtatva, korlátozott példányszámban a helyszínen is rendelkezésre bocsátjuk. Minden kedves érdeklődőt szeretettel látunk.

2014. november 7.

Irodalom és liturgia az államalapítás-kori Magyarországon


MEGJELENT az ELTE BTK Vallástudományi Központja keretében működő Liturgiatörténeti Kutatócsoport új sorozata, a „Műhelytanulmányok” első, programadó kötete Földváry Miklós Istvántól. A mű címe: „Az esztergomi benedikcionále: Irodalom és liturgia az államalapítás-kori Magyarországon”. A könyv a kutatócsoport honlapján teljes terjedelmében elérhető, de nyomtatott formában is meg lehet rendelni (darabonkénti ára 2000 Ft).
     Kedvcsináló részlet a fülszövegből: 
„Látva az irodalomnak és a liturgiaalakításnak azt a magas színvonalú alkotását, amelyet az Esztergomi benedikcionále (és a tőle elválaszthatatlan Hartvik-agenda) őrzött meg az utókornak, nem tudjuk és nem is akarjuk kivonni magunkat a személyesség benyomása alól. Az ambíció, az elgondolás, a stílus, az ízlés sokkal egyénibb annál, hogysem hátterében több nemzedék lassú és reflektálatlan tevékenységét föltételezzük. Óhatatlanul fölmerül tehát a kérdés: ki volt, kik voltak a megnevezetlen szerző vagy szerzői-szerkesztői kör, aki vagy amely a születő magyar liturgikus úzus kialakításán dolgozott?”

2014. november 5.

Az igazság megtagadása a hit halála


Alábbiakban közöljük fordításban, teljes terjedelmében őszentsége, XVI. Benedek emeritus pápa üzenetét, melyet a Pápai Urbaniana Egyetemhez intézett 2014. október 21-én, abból az alkalomból, hogy a frissen újjáépített aula magnát róla nevezték el. Ez a szöveg a lemondása után nyilvánosságra hozott írásai közül az első nagyobb lélegzetű munka, eredeti szövege olasz. Fordításunk több angol változat egybevetésével készült, referenciául a Fr. Richard G. Cipolla által készített, a Rorate Caeli blogon közzé tett változatot ajánljuk.



SZERETNÉK először is szívből köszönetet mondani rektor úrnak, a Pápai Urbaniana Egyetem vezetőségének, tanárainak és a diákság képviselőinek, hogy az újjáépített aula magna névadójául engem ajánlottak. Külön köszönet az egyetem kancellárjának, Fernando Filoni bíboros úrnak, aki magáévá tette ezt a kezdeményezést. Nagy öröm számomra, hogy ezen a módon mindig jelen lehetek majd az egyetemen folyó munkában.
    Valahányszor a Hittani Kongregáció prefektusaként ellátogathattam az egyetemre, mindig magával ragadott az egyetemességnek az a légköre, amit az intézmény valósággal sugároz magából, hiszen a földkerekségnek valóban minden részéből érkeznek ide fiatalok, arra  készülvén, hogy az Evangéliumot szolgálják a mai világban, mindenütt. Lelki szemeimmel magam előtt látom az aula magnában a mai alkalomból összegyülekezett ifjú seregletet is, olyan közösséget, amelynek tagjai a katolikus anyaszentegyház döbbenetes valóságát az életükkel teszik láthatóvá.
     „Katolikus”: az egyháznak ez a meghatározása, amely a legrégebbi idők óta a hit megvallásának része, hordoz valamit a Pünkösdből. Emlékeztessen bennünket, hogy Jézus Krisztus egyháza soha nem volt egyetlen nép vagy kultúra sajátja, kezdetektől az egész emberiségnek rendeltetett. Jézusnak a tanítványokhoz intézett utolsó szavai ezek: „Tegyetek tanítványokká minden népeket” (Máté 28:19). Pünkösdkor az apostolok sokféle nyelven szóltak, ezzel mutatva meg — a Szentlélek ereje által — hitük teljességét, egyetemes voltát.
     Azóta az Egyház minden kontinensen felnövekedett. Kedves diákok, a ti jelenlétetek az egyház egyetemes arcának tükrözője. Zakariás próféta olyan messiási királyságot jövendölt meg, amely tengertől tengerig uralkodik, és a béke birodalma lesz (Zakariás 9:9). És valóban, mindenütt, ahol az Eucharisztiát ünneplik, úgy, ahogyan az Úról vettük, és az emberek „egy testté” lesznek, jelen van valami abból a békéből, amelyet Jézus Krisztus ígért meg a tanítványainak. Hogy ti, drága barátaim, ezen a békén munkálkodjatok, ebben a zaklatott és erőszakos világban egyre sürgetőbb. Ebben a világban kell felépíteni a Krisztus békéjét, és megoltalmazni. Ezért is olyan fontos ennek az egyetemnek a munkája, ahol ti azt szeretnétek megtanulni, hogyan kerülhettek közelebb Jézus Krisztushoz, s hogyan lehettek az Ő tanúi.
     A feltámadott Úr az apostolaira bízta, és rajtuk keresztül minden idők tanítványaira, hogy vigyék el szavát a világ minden részébe, és tegyenek tanítványokká minden embert. A második vatikáni zsinat, midőn az Ad gentes dekrétumban a folytonos hagyományt összefoglalta és áttekintette, megvilágította ennek a missziós feladatnak mélységesen szükséges voltát, és arra szólította fel korunk egyházát, hogy újult erővel lásson neki.
     De vajon érvényes-e ez ma még? — kérdezik sokan az egyházon belül és kívül is. Tényleg lehetséges ez a küldetés ebben a világban, ahogyan ma kinéz? Nem lenne-e helyesebb és illőbb, ha a vallások egymásra találnának a párbeszédben, és közösen munkálkodnának a világ békéjén? Ezzel azonban szembeállítható egy másik kérdés: vajon a dialógus helyettesítheti-e a missziót? Ma sokak közös eszménye, hogy a vallásoknak a gyakorlatban tisztelniük kell egymást, és az egymással folytatott párbeszédben a békét célzó közös erővé kell válniuk. E gondolkodásmód mögött többnyire az a feltételezés áll, miszerint a különböző vallások csak változatai ugyanazon egyetlen valóságnak; hogy a „vallás” amolyan közös műfaj, amely, bár más-más kultúrákban más-más formákat ölt magára, végső soron ugyanazt az egy valóságot fejezi ki. Az igazság kérdése, amely kezdetben mindennél inkább foglalkoztatta és mozgatta meg a keresztényeket, ebben a gondolkodásban zárójelbe kerül. Ez az eszme föltételezi, hogy végső soron az Istenről hiteles tudás nem nyerhető, és hogy legjobb esetben is csak szimbólumok készletével lehet jelenvalóvá tenni azt, ami szavakkal kimondhatatlan. Az igazságról való lemondás realisztikus és hasznos álláspontnak tűnik a világ vallásai közti béke érdekében.
     És mégis halálos a hit számára. A hit elveszíti kötelező erejét és komolyságát, ha mindent — végső soron egymással felcserélhető — szimbólumokra redukálunk, melyek csak távolról képesek utalni az isteni természet egyébként megközelíthetetlen misztériumára.
     Kedves barátaim, láthatjátok, a misszió kérdése nem csak a hitről vet fel alapvető kérdéseket, de arról is, hogy mi az ember. Egy rövid üzenet keretében, mellyel üdvözölni kívántalak mindannyiótokat, természetesen meg sem kísérelhetem mélyrehatóan elemezni ezeket a kérdéseket, melyekkel manapság valamennyien szembesülünk. Mindenesetre szeretném legalább felvázolni a róluk való gondolkodás irányát, amit követendőnek tartok, ha komolyan akarjuk venni a feladatot.
     Két különböző kiindulópontból fogom ezt tenni.

I
     1. A közvélekedés szerint a vallások egymás mellett léteznek, valahogy úgy, mint a földrészek és az egyes országok a világtérképen. Ez azonban így nem egészen pontos kép. A vallások a történelemben mozgásban vannak, éppen úgy, ahogyan a népek és kultúrák is. Vannak „várakozó” vallások, ilyenek például a törzsi vallások: megvan a történelmi jelentőségük, de egy nagyobb találkozásra várnak, amely kiteljesedésre juttatja majd őket.
     Mi, keresztények meg vagyunk győződve róla, hogy ez a találkozás, amire várnak, a Jézus Krisztussal, a belőle áradó világossággal való találkozás, amely egyedül képes arra, hogy elvezesse őket a teljes igazságukhoz. És a Krisztus is vár rájuk. A vele való találkozás nem valami külső erő beavatkozása, ami elpusztítja a kultúrájukat és történelmüket, hanem valami nagyobbnak a kapuja, az a cél, amely felé az útjuk tart. Ez a találkozás ezért mindig egyben megtisztulás és felnőtté válás is. És a találkozás kölcsönös: a Krisztus is vár a történelmükre, bölcsességükre, a világról való látásmódjukra.
     Manapság egy másik aspektust is egyre világosabban látunk: míg a nagy keresztény múlttal bíró országokban a kereszténység több szempontból is kifáradt, s az evangéliumi mustármagból kinőtt hatalmas fa egyes ágai elszáradtak, sőt, a földre hullottak, a Krisztus találkozása a várakozó vallásokkal új életet teremt. Ahol azelőtt csak fásultság volt, a hit új dimenziói jelennek meg, és hoznak örömet magukkal.
     2. A vallás önmagában sem egyrétű jelenség. Mindig több dimenziót különíthetünk el benne. Az egyik oldalon látjuk az örök Isten utáni, e világon túlra nyújtózást, s ez nagy dolog. A másikon azonban ott vannak azok az elemek, melyeket az emberi történelem és vallásgyakorlás hozott létre. Ezek között a nyilvánvaló szép és nemes dolgok mellett találunk hitvány és pusztító vonásokat is, ott, ahol az ember önzése vette birtokba a vallást, és ahelyett, hogy kitárta volna a kapukat, önmagába zárkózó, elkülönült világgá tette.
     A vallás tehát soha sem tisztán pozitív vagy negatív jelenség: mindkét aspektus keveredik benne. Kezdeteikor a kereszténység nagyon erősen érzékelte azoknak a pogány vallásoknak a negatív elemeit, amelyekkel találkozott. Ezért a keresztény üzenet kezdetben nagyon kritikus volt a vallással mint olyannal szemben. A hit csak azután volt képes megújító erejével hatni, hogy előbb felülkerekedett az általa ördöginek tekintett hagyományokon. Ilyen kiindulásból állította szembe egymással a vallást és a hitet például az evangélikus teológus Karl Barth, végletesen negatív módon ítélve meg az előbbit, mint amely mindenestül az emberi arrogancia műve, amikor a maga módján akarja megérteni az Istent. Dietrich Bonhoeffer magáévá tette ezt a szemléletet, és egy „vallás nélküli” kereszténységet hirdetett meg. Ez a látásmód kétségtelenül egyoldalú és elfogadhatatlan. Azt azonban helyesnek tűnik megállapítani, hogy minden vallásnak, ha nem akar eltévelyedni, kritikusnak kell lennie a vallással mint olyannal szemben. Ez vonatkozik eredeténél és természeténél fogva a keresztény hitre is, amely hangsúlyozott tisztelettel viseltetik a vallások nagy várakozásai és mély belső gazdagsága iránt, de kritikus mindavval szemben, ami bennük negatív. Ebből a racionális alapállásból következik, hogy a keresztény hitnek mindig meg kell újítania kritikai képességét saját vallásos történetével szemben is.
     Számunkra, keresztények számára Jézus Krisztus az élő Isten Igéje (Logosz), az a világosság, amely segít nekünk különbséget tenni aközött, ami a vallás természetéhez tartozik, és aközött, ami az eltorzulása, kiforgatása. 
     3. Napjainkban egyre hangosabb és hangosabb azok szava, akik arról igyekeznének meggyőzni minket, hogy a vallás mint olyan avult el és lett túlhaladottá. Azt mondják, hogy az ember tetteit egyedül csak a kritikus értelemnek volna szabad meghatároznia. Hasonló elképzelések mögött az a meggyőződés áll, hogy a pozitivista gondolkodás meghozta a tiszta értelem döntő győzelmét. Valójában azonban ennek a gondolkodásnak, világnézetnek ugyanúgy megvannak a maga történelmi esetlegességei, és ugyanúgy köti sajátos, történetileg kialakult kultúrája. Úgy vélni, hogy ez az egyetlen autentikus módja a gondolkodásnak, az emberi lét fogyatkozása lenne, olyan dimenziókat zárna el előle, melyek a létezéshez nélkülözhetetlenek. Az ember lesz kisebbé, nem pedig nagyobbá, ha nincs többé tere a pragmatizmuson túllépő autentikus eszméknek, ha nincs hely többé az Istenre irányuló tekintetnek. A pozitivista értelem helye a technológia, a gazdálkodás nagyszerű szférája, de nem merül ki vele mindaz, ami emberi. Rajtunk, hívőkön áll tehát, hogy újra és újra szélesre tárjuk az ajtókat, melyek a puszta technológiai gondolkodáson és a tiszta pragmatizmuson túlra, létezésünk csodálatos nagyságának az élő Istennel való találkozásban megnyilvánuló valóságához vezetnek.  

II
     1. Ezek a gondolatok, amelyek talán kissé nehezen követhetőek, arrafelé mutatnak, hogy ebben a gyökeresen megváltozott világban Jézus Krisztus evangéliumának a hirdetése megmaradt értelmes feladatnak. Van persze más, egyszerűbb igazolása is a ma számára szóló küldetésnek. A szeretet megkívánja, hogy megosszák. Az igazság is megkívánja, hogy megosszák. Akit nagy öröm ért, nem tarthatja meg magának, tovább kell adnia. Ugyanez áll a szeretet ajándékára, az önmagát kinyilvánító igazság felismerését lehetővé tévő adományra.
     Amikor András találkozott a Krisztussal, meg kellett osztania a testvérével: „Megtaláltuk a Messiást” (János 1:41). És Fülöp, aki megkapta ugyanennek a találkozásnak az ajándékát, sem tehetett egyebet, mint hogy közölje Natanaellel: megtalálta azt, akiről Mózes és a próféták írtak (János 1:45). Nem azért hirdetjük Jézust, a Krisztust, hogy a lehető legnagyobb számban toborozzunk híveket a közösségünknek, és még kevésbé a hatalom kedvéért. Azért beszélünk róla, mert tudjuk, hogy tovább kell adnunk azt az örömet, amit megnyertünk.
     Akkor leszünk Jézus Krisztus szavahihető hirdetői, amikor a létezésünk legmélyén találkoztunk össze vele, amikor a vele való találkozásban elnyertük az igazság, a szeretet és az öröm nagy megtapasztalását.
     2. A vallás jelenségének természetes része a nagy feszültség az Istennek tett misztikus felajánlkozás (ezzel adjuk át magunkat teljesen neki) és az embertársaink és a teremtett világ iránt érzett felelősség között. Márta és Mária mindörökre elválaszthatatlanok, akkor is, ha időről időre a hangsúly egyikük vagy másikuk személyére esik. A találkozási pont a két pólus között az a szeretet, amellyel megérintjük Istent, és ugyanakkor megérintjük az ő teremtményeit is. „És mi megismertük, és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét” (1János 4:16): ez a mondat fejezi ki a kereszténység igazi természetét. A szeretet, amely sokféle módon nyilvánul meg és tükröződik vissza minden idők összes szentjeiben, ez a kereszténység igazságának hiteles bizonyítéka.

XVI. Benedek

Fordította: Kátai Katalin 

2014. október 27.

Mindenszentek és halottak napja (Morales-mise)


  • 2014. november 1-jén, szombaton, Mindenszentek ünnepén (festum omnium sanctorum), mely a tavalyi évtől parancsolt ünnep a magyar egyház számára, szentmisénket a vasárnapi rend szerint, 12 órai kezdettel tartjuk a belvárosi Szent Mihály-templomban. Előtte való nap, péntek, Mindenszentek vigíliája a hagyományos böjti fegyelem szerint böjti nap.

  • Mivel idén november 2. vasárnapra esik, s a halottak napját a hagyományos szabályok szerint nem lehet vasárnap megtartani, átkerül másnapra, hétfőre. 2014. november 3-án, hétfőn (!) lesz tehát az összes megholt hívőre való emlékezés (commemoratio omnium fidelium defunctorum), este 19 órai kezdettel, a Szervita téri Szent Anna-templomban, régi rítusú gyászmisével, amelyet a jelképes sírnál való feloldozás (absolutio) követ. 
     Ez utóbbi alkalommal Cristóbal de Morales (~1500—1553) spanyol reneszánsz komponista Missa Mille regretz című miséjét is hallhatjuk majd az Istvánffy Kamarakórus előadásában (vezényel: Muntag Lőrinc). A sevillai születésű Morales, akit egyes vélemények a Tomás Luis de Victoria előtti korszak legfontosabb spanyol zeneszerzőjének tartanak, tenorista volt a pápai kórusban, szolgált a toledói katedrális karmestereként, majd Málagában ugyancsak a székesegyházban. 21 misét, 16 négyszólamú Magnificatot, 91 motettát és 11 himnuszt számlál a fennmaradt öröksége.
 

2014. október 14.

Peregrinatio Fidei 2014, fényképes krónika

2014. október 11-én, szombaton rendben lezajlott szokásos őszi máriás zarándoklatunk a hagyományos római rítusú főpapi misével, Mátraverebély-Szentkúton. A Budapestről és egyéb helyekről érkező zarándokok mellett saját csoporttal képviseltette magát az egyeki és a fehérgyarmati római katolikus egyházközség. Az egyekiek honlapján fényképes beszámoló is olvasható a napról.
     Alább következzék néhány a zarándoklaton készült fotók közül, időrendben, minden különösebb magyarázat nélkül, a képek magukért beszélnek. Az események sorrendje: (1) gyalogos zarándoklat Kányástól a szentkúti kegyhelyig; (2) hagyományos rítusú főpapi mise; (3) vesperás, Mária-litánia majd búcsúvétel.




















2014. október 2.

Peregrinatio Fidei 2014


A 2012 óta a Peregrinatio Fidei nevet viselő őszi zarándoklatunk és az ünnepélyes főpapi szentmise helyszíne idén ismét Mátraverebély-Szentkút, a Nagyboldogasszony-bazilika lesz. 
     A nap tervezett forgatókönyve alább olvasható. 
     A zarándoklat anyagát tartalmazó füzet javított kiadásban elérhető a Gloria.tv oldalán. A helyszínen nyomtatott formában is rendelkezésre bocsátjuk.
     A zarándoklatra több helyről indulnak buszok, Budapestről is (néhány hely még van rajta, az érdeklődők jelentkezzenek az info[at]peregrinatio.hu e-mail címen), de természetesen szívesen látjuk azokat is, akik egyénileg érkeznek a helyszínre.


A ZARÁNDOKLAT RÉSZLETES PROGRAMJA
2014. október 11., szombat

  • 08:00 — zarándokbusz indulása Budapestről (a Belvárosból) 
  • 09:15 — érkezés Kányásra, gyalogos vonulás a bazilikáig (~3 km) | A zarándokbusz innen továbbmegy a buszos parkolóig, így azok, akik nem tudják vállalni a gyalogos zarándoklatot, ott várhatják be a többieket. 
  • 10:30 — érkezés a kegyhelyhez, zarándokok fogadása, felkészülés | Ezalatt: gyónási lehetőség 
  • 11:30 — a püspök úr ünnepélyes bevonulása a templomba, majd beöltözése a szentmiséhez, miközben a hívek a tercia imaórát végzik 
  • 12:00 — ünnepélyes főpapi szentmise a római rítus rendkívüli formájában | celebráns: dr. Varga Lajos váci segédpüspök
  • 14:00 — ebéd, pihenő (ebédet idén nem tudnak biztosítani a kegyhelyen, hozottból kell megoldani)
  • 15:15 — Vesperás, szentségi Mária-litánia, Te Deum
  • 16:15 — búcsúvétel, hazaindulás

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk a zarándoklaton és a főpapi szentmisén, akár a szervezett buszokkal, akár egyénileg érkezik, egyszersmind arra kérünk mindenkit, aki nagyobb csapattal szándékozik jönni, hogy a létszám tervezése érdekében föltétlenül jelezze a szervezési e-mail címen: info[at]peregrinatio.hu.


2014. szeptember 19.

Szent Mihály-napi matutínum Vácott, másnap mise


2014. szeptember 28-án, vasárnap este 19 órai kezdéssel mondunk ünnepélyes virrasztó zsolozsmát az esztergomi úzus szerint névadónk és pártfogónk, Szent Mihály arkangyal ünnepéről, kivételes helyszínként — az Ars Sacra fesztivál keretében — a váci székesegyházban, népnyelvű zsoltárokkal és olvasmányokkal (a zsolozsma anyagát lásd itt). A középkori szokás alapján elővételezett matutínum és laudes együtt várhatóan nagyjából 2,5 órán át tart.
     Másnap, szeptember 29-én, hétfőn lesz a káptalan patrónusa, Szent Mihály arkangyal ünnepe. Énekelt misénk a szentről este 19 órakor kezdődik, a Szervita téri Szent Anna-templomban. Ez alkalommal Giovanni Pierluigi da Palestrina miséjét, a Missa Aeterna Christi munerát hallhatjuk majd (vezényel: Muntag Lőrinc). 

2014. szeptember 10.

Barta-mise Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén


2014. szeptember 14-én, vasárnap, Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén (Exaltatio Sanctae Crucis) a belvárosi Szent Mihály-templomban a szokásos déli énekelt szentmisén emlékezünk meg hálával XVI. Benedek pápa 2007-es Summorum pontificum kezdetű motu propriójáról, mellyel a hagyományos római rítus végzését a korábbinál sokkal szabadabbá tette. Hét évvel ezelőtt ezen a napon, amikor a motu proprio rendelkezései hatályba léptek, indult el a jelen blog is, és néhány héttel később, november 18-án megkezdődtek rendszeres vasárnapi szentmiséink is a Március 15. téri belvárosi főplebánia-templomban.
     Az évforduló alkalmából hallgathatjuk meg most vasárnap újra Barta Gergely alkotását, a Missa Sanctae Crucist, melynek ősbemutatója 2008-ban volt, Szent Kereszt felmagasztalása ünnepének szentmiséjén (bemutatta: Horváth Márton Levente, majd hangfelvételt is készített belőle). Idén Mekis Péter szólaltatja meg.

A szerző 
Barta Gergely (1978. szeptember 14.) zeneszerző diplomáit (egyházzene, zeneszerzés, karvezetés) 1997 és 2006 között, DLA fokozatát 2007-ben szerezte a Zeneakadémián. 2006-tól 2008-ig Kodály-ösztöndíjas. 2005 és 2008 között az MTA-TKI kutatója, szakterülete a cantus planus multiplex közép-európai tételkészlete, valamint a kortárs liturgikus zene. 2007-től óradíjas oktató a Zeneakadémia Zeneszerzés Tanszékén.

Az előadó
Mekis Péter 1986-ban született, 2011. szeptember 14-én a Művészetek Palotájában tartott diplomahangversenyével szerzett orgonaművészi és tanári diplomát, egyidejűleg az ELTE zenei tanszékén ének-zene, karvezetés és szolfézstanár szakon végzett. 2009 óta a Deák téri evangélikus gyülekezet másodorgonistája, a Lutheránia Énekkar korrepetitora és kontinuójátékosa.

A darab
A 2007-ben írt Primus liber organi három liturgikus sorozatot tartalmaz. Ezek közül a harmadik a klasszikus római rítusú szentmise számára, Szent Kereszt felmagasztalása ünnepére készült Missa Sanctae Crucis. A darab a régi orgonamiséktől eltérően nem helyettesít liturgikus tételt, hanem azokhoz kapcsolódva mintegy kommentárt képez, felhasználva az ünnep gregorián énekanyagát. A  kilenc tétel a Laikus Káptalannak a belvárosi főplebánia-templomban kialakított zenei rendje alapján a következő:
  1. Accessus altaris
  2. Praeludium ad introitum
  3. Ante praedicationem & Post praedicationem
  4. Post offertorium
  5. Post Sanctus & Post elevationem
  6. In fractione
  7. Ad communionem
  8. Ad purificationem
  9. Ultimum evangelium & recessus altaris

2014. augusztus 31.

Kisboldogasszony


2014. szeptember 8-án, hétfőn ünnepeljük Kisboldogasszony (a Boldogságos Szűz Mária születése; Nativitas Beatae Mariae Virginis) ünnepét. Este 19 órai kezdettel tartunk énekelt szentmisét a Szervita téri Szent Anna-templomban.  

2014. augusztus 9.

Augusztusi szertartásaink + októberi római zarándoklat


  • 2014. augusztus 15-én, pénteken, Nagyboldogasszonykor, azaz a Boldogságos Szűz Mária mennybevételének ünnepén (Assumptio Mariae) kivételesen a belvárosi Szent Anna-templomban (Szervita tér) este 19 órai kezdettel tartjuk énekelt szentmisénket.
  • 2014. augusztus 20-án, szerdán, Szent István király és hitvalló ünnepén a szokottnál korábban, délelőtt 11 órakor kezdődik az énekes szentmise a belvárosi Szent Mihály-templomban (Váci utca).
Előzetesen hirdetjük továbbá, hogy az idei, immár harmadik nemzetközi Populus Summorum Pontificum zarándoklaton (Cœtus Internationalis Summorum Pontificum), melyre Rómában kerül sor 2014. október 23. és 26. között, szeretnénk, ha lehet, egy komolyabb (legalább 8-10 fős) csoporttal részt venni, Kovács Ervin Gellért OPraem atya vezetésével.
    A zarándoklat, amint neve is mutatja, XVI. Benedek pápa Summorum pontificum kezdetű, motu proprio kiadott apostoli leveléről, pontosabban arról emlékezik meg 2012 óta minden évben, hálával, hogy a szentatya intézkedésével a hagyományos római rítus végzését szabadabbá tette. 
    Az idei évben ünnepli alapítása tizedik évfordulóját a hagyományos liturgiához kötődő fiatalokat tömörítő Nemzetközi Juventutem Szövetség, október 24-én, pénteken lesz az évfordulós mise, a zarándoklat keretében (egyéb ünnepi rendezvényekkel együtt); az ünnepélyes főpapi szentmisét az idén Raymond Leo Burke bíboros mutatja be, 25-én, szombaton. További részletek a zarándoklatról itt találhatók (angol nyelven).
     Kérjük, aki kedvet érez a zarándoklathoz, előzetes részvételi szándékát jelezze közvetlenül Kiss Bertalan, a csoport szervezője e-mail címén. A jelentkezési határidő: szeptember 8.

2014. június 29.

Költözés, nyári tábor és Dominus est (frissítve!)


KÖLTÖZÉS | A belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplomban zajló átalakítási munkálatok miatt előre láthatólag ez év karácsonyáig a belvárosi főplébánia teljes liturgikus élete átköltözik a Váci utcai Angolkisasszonyok (Szent Mihály, a képen) templomába (47/B.). A római rítus hagyományos formájában a vasárnapi énekelt misék rendje változatlan, 12 órakor kezdődnek az új helyszínen is.  

NYÁRI TANULMÁNYI TÁBOR | Frissítve! Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is megrendezzük nyári liturgikus tanulmányi táborunkat, hagyományos nevén a „latintábort”, amelybe szeretettel hívjuk és várjuk az érdeklődőket. A tábor programjának gerincét a zsolozsmahórák és szentmisék mellett maguk a stúdiumok adják, ezek keretében Földváry Miklós liturgiatörténész idén „Liturgiatörténet és liturgikus megújulás” címmel tart napi előadásokat. A stúdiumok témájából egy kis tematikus ízelítő: történelmi örökség aktualitása; hagyományőrzés és reform; szent nyelv; részvétel; klerikusok és laikusok; a liturgia mint életforma; misén kívüli rítusok.
     Miután a gyömrői kastélyban működő kollégium szállásfoglalásunkat műszaki okokra hivatkozva váratlanul lemondta, kénytelenek voltunk liturgikus tanulmányi táborunk megrendezésére igen rövid időn belül más helyszín után nézni.Végül sikerült Vácott a piaristáknál új helyszínt találni. Eredetileg is Vácott kerestünk helyet, tehát a változás tulajdonképpen örömteli, az új helyszín mind a megközelíthetőség, mind a kínálkozó programok változatossága miatt előnyösebb.Elnézést kérünk azoktól, akiknek ez a változás esetleg kellemetlenséget okoz. A helyszín mindenképpen jobb, a szállás valamivel drágább. Ismételten bátorítjuk azokat, akiknek anyagi nehézséget jelentene a táborban való részvétel, hogy jelentkezéskor a lentebb megadott email-címen jelezzék támogatási igényüket.A tábor időpontja, tematikája, a jelentkezés és fizetés módja változatlan.
     Kérjük, hogy a jelentkezéskor egyben tájékoztassanak minket arról is, rendelkeznek-e már a Diurnále-Nokturnále páros zsolozsmáskönyvvel (ezeket a tavalyi táborban használtuk először). 
     Időpont | 2014. július 21–26. (hétfő–szombat) — úgy tervezzük, hogy már vasárnap (20-án) kora este lemegyünk Vácra, hogy a hétfői napot is teljes egészében ott tudjuk tölteni.
     Helyszín, szállás | Vác, Piarista Gimnázium és Kollégium — két kollégium van: egyik a fiúk kollégiuma (30 fős) (4, 6, 8 ágyas hálók) (cím: Vác, Konstantin tér 6.), másik a lánykollégium (15-16 fő) (4 és 6 ágyas hálók). A két kollégium egy épületegyüttesben található. Mindkettőben a szállás költsége éjszakánként és fejenként 2000 Ft. Természetesen lehetőség van arra is, hogy aki csak rövid időre tud eljönni, csupán egyik vagy másik éjszakára kérjen szállást.
     A szentmisék és egyes zsolozsmahórák a piarista templomban lesznek.
     Utazás | Vonattal vagy autóval — Vonat a Nyugati pályaudvarról hétköznap fél óránként indul Vácra; elsősorban a zónázó vonatot ajánljuk, melynek menetideje csupán fél óra (nappali időszakban óránként indul).
     Étkezés | A szállástól néhány lépésre lévő Apor Vilmos Főiskola étkezőjében; minden napra rendelhető meleg ebéd, melynek ára adagonként 800 Ft (két fogás), továbbá hideg reggeli 300 Ft-ért és meleg vacsora 600 Ft-ért (egy fogás). Az első közös étkezés a hétfői reggeli, az utolsó pedig a szombati ebéd lesz (vasárnap érkezők vacsorájukat hozottból oldhatják meg).
     Programok | A kötött programokon túl (szentmise, zsolozsma, stúdiumok) az alábbiak várhatók, lehetségesek: Kovács Ervin Gellért atya előadása; énekóra; séták Vácott és környékén; kirándulások stb.
     Jelentkezés és fizetés | Mivel a szállás- és étkezésigényeket le kell adnunk egy héttel a beköltözés előtt, kérjük, hogy legkésőbb július 15-ig adják le a jelentkezésüket (a kudari.eniko[kukac]gmail.com címen). A költségeket az alábbi számlaszámra történő befizetéssel téríthetik meg: Csontos Gergely [CLSMA], AXA Kereskedelmi Bank Zrt. 17000019-12263493 (a „Közlemény” rovatban a „latintábor” szó feltüntetésével) vagy a vasárnapi szentmisék után személyesen is van lehetőség a költségek megfizetésére.
     Végül szeretnénk bátorítani azokat, akiknek anyagi nehézségét jelentene a táborban való részvétel, hogy a jelentkezéskor a lentebb megadott email-címen jelezzék támogatási igényüket, egyszersmind kérjük, hogy akik megtehetik, támogassák mások táborozását! Ilyen célú felajánlást köszönettel fogadunk akár a fenti számlaszámon, akár személyesen.
     A táborral kapcsolatos kérdéseket és a jelentkezéseket várjuk az alábbi e-mail címen: kudari.eniko[kukac]gmail.com —  jelentkezéskor szíveskedjenek pontosan feltüntetni az alábbiakat: név, email-cím, mobilszám (vagy vezetékes); mely éjszakákra kérnek szállást és hány főre; mely napokra, hány főre, milyen étkezést (reggeli-ebéd-vacsora) kérnek; szükség esetén egyéb megjegyzés.

DOMINUS EST | Örömmel tudatjuk, sokak támogató aláírásának és többszöri kérésünknek köszönhetően a Szent István Társulat ismét kiadta, így most újra kapható Athanasius Schneider püspök úr Dominus est című könyve a szentáldozásról (fordította: Kovács Ervin Gellért OPraem).

2014. június 22.

Időszerű | A bérmálás rendjének változatai

A X. századból való poitiers-i pontifikále (Arsenal Ms. 227)
bérmálási ordójának második oldala (213v)
Az egyházi év eseményeinek szokásos rendjéhez igazodó, egy-egy kapcsolódó témát mélyebben körüljáró anyagokat ajánló cikksorozatunk aktuális darabja a bérmálás rendjének a nyugati liturgikus hagyományban elterjedt változataival foglalkozik.

—————————
A bérmálás rendjének változatai

Néhány évvel ezelőtt közöltük a bérmálás rendjének fordítását némi kommentárral az 1595-ös, első „tridenti” Pontificale Romanum szerint. A római rítus helyi változatai iránti érdeklődésünk jegyében most hasznosnak látszik betekintést adni azokba a kutatásokba is, amelyek a „tridenti” ordó előtti állapotokat tárják föl és rendszerezik. A bérmálás mint a legrövidebb főpapi ordó alkalmas bevezetést jelent a téma iránt érdeklődőknek.
     Mint az a történészek körében közismert, a "tridenti" pontifikále (PR) közvetlen leszármazottja a XIII. század végén Guillelmus Durandus által összeállított pontifikálénak (PGD), amelyet az avignoni pápai udvar is magáévá tett, majd a következő évszázadokban hatékonyan terjesztett egész Európában. A PGD a Róma-városi (PR12, PRC) és az Európa központi kontinentális területein legbefolyásosabb német-római (PRG) típusú szertartásrendek szintézisét nyújtja, de Durandus származásának (Béziers) és püspöki székhelyének (Mende) megfelelően erős dél-francia színezettel, amely az ibériai liturgikus hagyományokkal áll szoros rokonságban.
     Az ordó jellegzetesen állandó elemei érzékeltetik, hogy mit tekinthetünk a római liturgia lényegi egységének, a különbségek pedig fölhívják a figyelmet azokra a részletekre, amelyek egy-egy változatnak helyi vagy táji jelleget kölcsönöznek. E két tényező kölcsönhatását tanulmányozva végül megragadhatóvá válik az a folyamat, amely az általunk is használt gyakorlathoz vezetett. Az anyaggyűjtés itt, az adatok rendszerezése itt érhető el, végül itt egy ismeretterjesztő esszében (Régiók, történelem és önazonosság a középkori Európában: A liturgiatörténet tanúsága) mutatjuk be a kérdésfeltevést és a munkamódszert, éppen Durandus pontifikáléjának apropóján.

FM

2014. június 16.

Úrnapja, bérmálás és Keresztelő-matutínum

Úrnapi körmenet, 1680 körül (Cuzco, Peru)
  • ÚRNAPJA | 2014. június 19-én, csütörtökön lesz Krisztus Legszentebb Testének ünnepe (festum SS.mi Corporis Christi), amelyről hagyományos rítusú ünnepélyes szentmisét és körmenetet tartunk — az előzetesen hirdetettnél korábban — 17 órai kezdettel a Belvárosi Szent Mihály-templomban (Váci utca 47/B.). Ehhez kapcsolódó hír, hogy az éveken át megszokottal ellentétben az Úrnapjára következő vasárnap (június 22.) a déli hagyományos rítusú énekes mise nem egy órával később, hanem 12 órakor kezdődik (elmarad ugyanis az a körmenet, amely miatt későbbre szokott kerülni.
  • BÉRMÁLÁS | 2014. június 21-én, szombaton lesz Vácott, a Karolina-kápolnában az immár hagyományosnak mondható évenkénti régi rítusú bérmálás (ez alkalommal 6 bérmálandó számára) és szentmise. A bérmálást Varga Lajos püspök úr, váci segédpüspök végzi, majd Gonzága Szent Alajosról mond misét. A szertartás kezdete 15 óra 30 perc (várható időtartama ~ 2 óra). A Karolina-kápolna Vácott a székesegyház szomszédságában, a Gasparik utcában található, a vasútállomástól gyalog negyedórányi távolságra.

2014. június 3.

Pünkösdi szertartásaink


Urunk mennybemenetelének (Ascensio Domini) nyolcada után a Szentlélek eljövetelét (Pentecostes) ünnepeljük, mégpedig három egymást követő szakaszban és napon:
  • 2014. június 7-én, szombaton 17 órakor kezdődik a vigíliaszertartás, mely alapvetően a nagyszombati vigília ismétlése, majd rögtön a szentmise, azt követően pedig (19 óra  körüli kezdettel) egynokturnusos ünnepi virrasztó zsolozsmát tartunk (anyaga letölthető a Gloria.tv honlapjáról). Helyszín a Váci utcai Szent Mihály-templom, a szertartás várhatóan 21 óra 30 körül ér véget;
  • 2014. június 8-án, pünkösdvasárnap a szokott időben, déli 12 órakor lesz az ünnepi mise a belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplomban (Március 15. tér);  
  • 2014. június 9-én, pünkösdhétfőn ugyancsak délben, 12 órakor kezdődik a mise, helyszíne szintén belvárosi Nagyboldogasszony-templom.
Az esemény Facebook-oldala