2014. április 28.

Lassus-mise Misericordia-vasárnapon


Május 4-én, a húsvét utáni 2. vasárnapon (mely introitusának kezdetéről a Misericordia-vasárnap nevet viseli) a szokott déli misén a belvárosi Nagyboldogasszony-főplebániatemplomban a soknevű Orlande de Lassus (avagy Orlando di Lasso / Orlandus Lassus / Roland de Lattre) Surrexit Pastor bonus című, öt hangra írott miséjét hallhatjuk majd (vezényel: Muntag Lőrinc). Lassus (1532—1594) németalföldi reneszánsz zeneszerző-énekes az ún. franko-flamand avagy burgundi iskola legrangosabb tagjának számít, a XV—XVI. század fordulóját meghatározó németalföldi polifónia legfontosabb alkotói közé tartozik. Ötvennél több biztos szerzőségű miséje maradt ránk, ezek közül hallhatjuk most a témájában a Jó Pásztor-vasárnap nevet is viselő vasárnaphoz illeszkedő alkotását.

2014. április 20.

A pászkavacsora emlékezete a kereszténységben

Jézus föltámadása után halat eszik az apostolokkal
(az ábrázolást — tévesen — az utolsó vacsorának szokás megfeleltetni).
VI. századi mozaik, Ravenna, Sant’Apollinare Nuovo



Cikksorozatunkban az egyházi év időszakaihoz, eseményeihez, fordulópontjaihoz kötődő hosszabb olvasmányokat ajánlunk ízelítővel, majd a teljes változatra mutató linkkel. A sorozat második darabja FÖLDVÁRY Miklós 2012-es konferencia-előadása (A pászkavacsora emlékezete a kereszténységben és a húsvéti ételszentelés), megjelent a Convivium vallástudományi konferencia előadásait közlő kötetben. (Convivium: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2012. november 6—7-én tartott vallástudományi konferencia előadásai. ELTE BTK Vallástudományi Központ, Budapest 2013. 135—146.)

—————————

A pászkavacsora emlékezete a kereszténységben és a húsvéti ételszentelés

I.
A latin liturgikus évben legalább három megfelelője lehet a pászkavacsorának.[1] A köz­­felfogás ennek felelteti meg az utolsó vacsorát nagycsütörtökön, a történeti emlé­ke­zet nagypénteket tartja az évfordulójának, tipológiai értelemben viszont a nagyszom­­bat­ra következő éjjel felel meg az átvonulás idejének. A képletet tovább bonyo­lítja, hogy tény­leges vacsorára egyiken sincs lehetőség, mert mindhárom nap böj­ti fegyelem­nek van alávetve. Az sem elhanyagolható té­nyező, hogy a pászkavacso­ra végső be­teljesedése keresztény szempontból az isten­tiszteleti élet csúcspontja, az eucharisztikus cselekmény: ehhez a „verseny­társ­hoz” képest más megemlékező szer­­tartás csak nehezen határozhatná meg önmagát.

    Az egyik oldalon tehát az a késztetés áll, hogy a mitikus és történelmi emlékezet leg­fontosabb időszaka, az illud tempus[2] eseményei megelevenedje­nek a kultuszban. Va­lóban, a nagyhét az egyetlen olyan hosszabb szakasza az egyházi évnek, amelyet a li­­­turgia időarányosan jelenít meg, mondhatni „egyenes adásban” közvetít. Míg példá­ul a karácsonyi ünnepkörben Jézus életének egész évtizedei telnek el néhány hét alatt,[3] a nagyhéten az ősesemény egy-egy napjának, órájának a kultusz egy-egy napja, órája fe­lel meg, és minden, a szent elbeszélésben rögzített szónak vagy cse­le­ke­det­nek van megfelelője a liturgiában. Így kellene, hogy legyen a pászkavacsorával is.

    A másik oldalon azonban történeti, gyakorlati és elvi nehézségek állnak. A szinop­tikus evangéliumok valóban beszámolnak arról,[4] hogy Jézus virágvasárnap előre­­küldte tanítványait, készítenék el neki a húsvétot, azaz a bárányt, és tudni lehet ar­ról az emeleti teremről is, amely a vacsora helyszínéül szolgált. Jóllehet az utolsó vacsorának egyik leírása sem mondja ki egyértelműen, hogy ez a zsidók rituális pe­szahi vacsorája lett volna, szinoptikus szövegkörnyezete, jelentősége és keresztény szem­­pontból szertartásos jellege (az Eucharisztia alapítása) ezt sugallja. Vannak for­mai je­gyek is, amelyek alátámasztják: háziliturgiáról van szó, tálból mártogatnak, megtörik a kenyeret, bort isznak, majd himnusz (a Hallél?) éneklésével fejezik be az ét­kezést, mi­előtt kimennének az Olajfák hegyére.[5]

    Ugyanakkor nagypénteket az evangéliumok és a liturgia is a paraskeué, a készület nap­jának mondják. A János szerinti passióban, amelyet a liturgia nagypénteken hasz­­nál (ezért befolyása a keresztény nyilvánosságra a legnagyobb), a zsidók azért nem mennek be Pilátushoz, hogy tisztátalanná ne váljanak, és megehessék a hús­vé­tot. Jánosnál a megfeszítettek lába szárát is azért törik meg, hogy ne maradjanak a ke­­reszten az ünnep (és egyben a szombat) bejövetele után, és Jézust is azért helyezik egy közeli sírba, hogy még az ünnep beállta előtt végezzenek.[6] Bár a mai zsidó gyakor­lat valóban két széderestét tart, ez csak a diaszpórában van így, ezért nem oldja föl a nagycsütörtöki és a nagypénteki pászkavacsora közti feszültséget. A történeti kri­tikai elemzés János időzítését tartja valószínűbbnek,[7] és az nem idegen a szimboli­­kus nézőponttól sem. Keresztény értelemben Jézus a húsvéti bárány előképének be­­tel­­jesedése, antitípusa, halála engesztelő áldozat, vére az a vér, amely megjelöli a vá­­lasztott nép hajlékainak felső küszöbét, és megmenti őket a pusztító angyaltól. Ezért alkalmazza Jézusra János evangelista a rituális előírást: „csontot ne törjetek ben­­­ne”. Hiányzik azonban a kom­mú­nió, a Bárányból való részesedés. A nagycsütör­­töki és a nagy­­pénteki események csak egymásra vetítve értelmezhetők, nemcsak te­­ológiai ér­telemben, hanem a pászkavacsora keresztény olvasataként is. 




    [1] A pascha a héber pesaḥ latin megfelelője, amely egyaránt jelenti a húsvétot, a húsvétkor levágandó áldozati bárányt és jelentésbővüléssel olykor a kovásztalan kenyeret. Eredeti jelentése ’ugrás’ vagy ’át­lépés, átvonulás’. Zsidó összefüggésben azzal a mozzanattal azonosítják, amikor a pusztító an­gyal „át­ugrotta”, azaz kihagyta az izráeliták házait, keresztény összefüggésben kiterjed az Egyiptom­ból az ígé­­ret földjére, azaz a halálból a föltámadásba való átvonulásra, de szokás összefüggésbe hoz­ni a ta­va­szi legelőváltással is. A pászkavacsora a kivonulás éjjelének rituális vacsorája, más néven a széderest, ami­­kor eredetileg (a jeruzsálemi Templom lerombolásáig) a peszahi áldozati bárányt fogyasztották.
    [2] A terminust a Mircea Eliade által bevezetett értelemben használom, ld. (ford. Pásztor Péter): Az örök visszatérés mí­tosza. Európa, Budapest 1998. 40 és passim. A tanulmány témájához csak köz­­vetve kapcsolódó művekre az egyszerűség kedvéért itt és a továbbiakban is a legkönnyebben hoz­zá­­fér­hető magyar kiadásukkal hivatkozom.
    [3] Néhány mozzanat ott is időarányos, így pl. kiskarácsony (Jézus Körülmetélése) valóban nyolc, Gyer­tyaszentelő (Jézus Bemutatása és Mária Tisztulása) pedig valóban negyven nappal van karácsony után. Mégis, a napkeleti bölcsek látogatása (vízkereszt), a menekülés Egyiptomba és a betlehe­mi gyermekgyilkosság (Aprószentek), a hazaköltözés Názáretbe (vasárnap karácsony nyolcadában vagy víz­kereszt vigíliája), Jézus megtalálása a templomban (vasárnap vízkereszt nyol­cadában), Jézus meg­­ke­resz­tel­ke­dése (vízkereszt nyolcadnapja) és a kánai menyegző (vasárnap vízkereszt nyolcada után) egy hagyo­mányosan harmincévesnek tartott időszak eseményeit vonultatja föl legföljebb egy szűk hónap alatt.
    [4] Mt 26,17–30; Mc 14,12–26; L 22,7–38 (az utolsó vacsorához ld. még 1K 11,23 skk.). A szinop­tikus passiók a római rítusban virágvasárnap, nagykedden, illetve nagyszerdán szólaltak meg, a ko­rin­thu­si levél vonatkozó részlete nagycsütörtök szentleckéje volt.
    [5] A széderest rituális szabályozásáról ld. többek között Naftali Kraus útmutatóját és kommentár­jait: Az őrködés éjszakája. Peszáchi hágádá. Új magyar fordítás útmutatóval és kom­men­tárokkal (ford. Gréda József). Ma­gyar Könyvklub — Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület, Bu­dapest 1999. Kevésbé részletes, de talán áttekinthetőbb összefoglalás: Simon Philip De Vries (ford. Jólesz László): Zsidó­ rítusok és jelképek. Talentum, Budapest 2000. 130.
    [6] J 13,1; 18,28; 19,14; 19,31–37; 19,42
    [7] Arra hivatkozva, hogy a passiótörténet nehezen lenne elképzelhető peszah napján (a főpapok ezt Mt 26,5 és Mc 14,2 szerint kifejezetten el is akarták kerülni). A beláthatatlan kommentárirodal­mat érzékeltetendő ld. Daniel J. Harrington SI jegyzetét: Jeromos Bibliakommentár II. Az Újszövet­­ség könyveinek magyarázata. Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest 2003. 88–89. (92. pont, Mc 14,12–16-hoz).


2014. április 10.

Virágvasárnap és a nagyheti főszertartások (Holy Week)

Giotto
Virágvasárnap (Palm Sunday)
2014. április 13-án, vasárnap, a szokott vasárnapi énekelt mise kezdési időpontjánál egy órával későbben tartjuk a virágvasárnapi ágszentelést, körmenetet, majd az énekelt misét a passióval a belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplomban (Március 15. tér). Kérjük, aki tud, hozzon magával barkát a szentelésre!

Nagyhét Gyömrőn (Sacred Triduum in Gyömrő)  
Nagyheti szertartásaink idén is Gyömrőn lesznek, a Nepomuki Szent János titulusát viselő régi plébániatemplomban, a következőképpen:
  • NAGYSZERDA (Spy Wednesday; ápr. 16., Gyömrő)
    21.00: Nagycsütörtöki lamentáció (Lamentation; ~23.45-ig) 
  • NAGYCSÜTÖRTÖK (Maundy Thursday; ápr. 17., Gyömrő)
    17.00: Nagycsütörtöki szentmise (Mass of the Lord’s Supper), az Oltáriszentség elrejtése, vesperás, lábmosás, oltárfosztás (~19.30-ig), utána búcsúbeszéd-olvasás
    21.00: Nagypénteki lamentáció (Lamentation; ~23.45-ig) 
  • NAGYPÉNTEK (Good Friday; ápr. 18., Gyömrő)
    17.00: Előszenteltek liturgiája (Liturgy of the Passion): János-passió, kereszthódolat, vesperás, a szentsír megnyitása (~19.30-ig); innentől kezdve a nagyszombati vigíliáig szentsírőrzés)
    21.00: Nagyszombati lamentáció (Lamentation; ~23.45-ig) 
  • NAGYSZOMBAT (Holy Saturday; ápr. 19., Gyömrő)
    19.00: Feltámadási szertartás (Easter Vigil): tűzszentelés, Exsultet, próféciák, keresztvízszentelés és keresztelés, allelujás szentmise, majd feltámadási körmenet (~22.45-ig) 
  • HÚSVÉTVASÁRNAP (Easter; ápr. 20., Gyömrő)
    08.00: Húsvétvasárnapi szentmise (Easter Mass)
De természetesen minden egyéb nagyheti szertartáson (zsolozsmahórákon, keresztúton stb.) szívesen látjuk az érdeklődőket (teljes programot lásd itt).     

A helyszín térképe
   
A gyömrői helyszín megközelítése
Gyömrő Budapestről a legkönnyebben vonattal közelíthető meg. Hétköznap félóránként (minden óra 20 és 50 perckor), hétvégén óránként (minden óra 50 perckor) a Keleti pályaudvarról közlekedő sülysápi személyvonattal kell 33 percet utazni. Visszafelé éjszaka az utolsó járat 23 óra 41 perckor indul. A templom a vasútállomástól viszonylag messze van, de minden beérkező vonathoz autóbusz csatlakozik. Ezzel a református templom megállójáig kell menni (mindössze néhány perc), az Öregtemplom ugyanis azzal szemközt, a körforgalom túloldalán található (bejárata a Gróf Teleki Pál utca 10. felől).
     Távolsági busszal érkezőknek | Autóbusz Budapestről az Örs vezér teréről indul hétköznap minden óra 15, illetve 45 perckor (hétvégén csak 45-kor) Monorra. Ez is megáll a gyömrői református templomnál (ez a megálló neve is), de menetideje majdnem egy óra, tehát csak az Örs vezér tere, illetve Rákoskeresztúr környékéről indulóknak éri meg ezzel közlekedni.
     Autóval érkezőknek | Gépkocsival Budapest felől érdemes az új 4-es úton jönni a repülőtérnél balra fordulva, de ha valaki Vecsésnél továbbmegy, Üllőnél ismét mutatja a tábla a Gyömrő felé való lekanyarodást.
     A gyömrői szertartásokkal kapcsolatban felvilágosítást a +36 20 828-0441-es telefonszámon tudunk adni, szükség esetén.

Húsvét Budapesten 
Húsvétvasárnap és hétfőn ünnepi szentmise lesz Budapesten, a szokott helyen, a belvárosi Nagyboldogasszony-főplebániatemplomban (vasárnap a nagymisét követő körmenet miatt egy órával a szokottnál később):
  • HÚSVÉTVASÁRNAP (ápr. 20., Budapest)
    13.00: Húsvétvasárnapi szentmise
  • HÚSVÉTHÉTFŐ (ápr. 21., Budapest)
    12.00: Húsvéthétfői szentmise   
A szertartások nyilvánosak, minden kedves érdeklődőt szeretettel látunk! | Visitors are welcome to attend.

Visitatio canonica a Belvárosban


A Magyar Kurír videoanyagokban (1. rész; 2. rész; érseki szentbeszéd) számolt be a március végi érseki vizitációról a közösségünknek is otthont adó belvárosi Nagyboldogasszony-főplebánián. A régi rítusú közösséggel és általában a plébániai közösségekkel foglalkozó anyag a 2. rész 3. percének vége felé található.